Attól még nem lesz valaki tenyésztő, hogy törzskönyvet kér a cicáihoz

Az állatvédők, menhelyek, de még a megbízható tenyészetek is sokszor beszélnek és kihangsúlyozzák a felelős állattartás fontosságát, melynek fogalmát mára sokan ismerik, de sajnos az állattulajdonosok kisebbik fele az, aki érti is, és ennek megfelelően él együtt állatával, gondoskodik róla.

Magyarország állattartási kultúrája jócskán elmarad a nyugat-európai normáktól, ám rengeteg állatvédő abban reménykedik, és azért küzd, hogy egyszer kis hazánk is eljusson, vagy legalább megközelítse ezt a szintet.

Minden a szfinx macskák iránti rajongással kezdődött

Tímea és André Pfeiffenberger 2016-ban alapította meg a Schatz Sphynx Cattery tenyészetet, a házaspár ugyanis rajongásig imádja a szfinx macskákat, azóta pedig megdöntötték a szfinx tenyésztés eddigi minden rekordját.

Sőt mi több, a Schatz Sphynx Cattery nemzetközileg is ismert és elismert lett, 2019-ben a saját tenyésztésű cicájuk Stuttgartban elnyerte a "Világ legszebb cicája" címet, de ugyanezen világkiállításon ezen kívül még 16 különböző kategóriában értek el első helyezést macskáik.

A Németországban töltött éveik, és a szfinx macskák egyre alaposabb megismerése azonban olyan dolgokra is ráirányította a házaspár figyelmét, amikről itthon még mindig nem beszélünk eleget, pedig kellene:

bár a statisztikák szerint Magyarország állatbarát hely (legalábbis ami a háziállatok számát illeti), csakhogy nálunk az állattartási kultúra nem olyan fejlett, mint Nyugat-Európában, ahol például már elképzelhetetlen, hogy láncon tartsanak kutyát (itthon is tiltja a törvény, de sokszor előfordul még).  

De térjünk csak vissza a macskákra, pontosabban a szfinxekre, és arra, hogy mi vezetett odáig, hogy Tímeáék megalapították a Nemzetközi Sphynx Fajtamentő Szövetséget.

Fajtiszta vagy fajtatiszta?

Nagyon sokan rosszul használják ezt a két kifejezést, pedig megismerésük elengedhetetlen ahhoz, hogy felelős állattartók legyünk. A fajtiszta a külső és belső tulajdonságokban megegyező, szaporodóképes utódokat létrehozó egyedek csoportja.

A macskák csoportja a faj. Így tehát, ha mondjuk egy házi macskának és egy szfinxnek születik közös utódja, az ebből származó kis keverék macska is fajtiszta lesz, hiszen macska.

A fajtatiszta ezzel szemben olyan többé-kevésbé egységes csoportot jelöl, melynek egyedei alaki, szervműködési tulajdonságaik és jellegzetességeik alapján a faj többi egyedétől jól elhatárolhatóak. Ezek a fajta jellegzetességek szerepelnek a fajtaleírásban, vagyis a sztenderdben. Ezek teszik az adott fajtát felismerhetővé.

Tenyésztő vs. szaporító

A tenyésztés, illetve a tenyésztők célja a macskák fajtajellegzetességek megóvása, fenntartása és átvitele a következő generációkba. A tenyésztők nemesítenek, azaz kiválasztják a legjobb fajtajellegeket mutató, legegészségesebb macskákat, és őket tenyésztik tovább.

Ennek során mindig a fajta előnyei kerülnek előtérbe, a tenyésztő pedig igyekszik ezekről különféle módon visszaigazolást szerezni. (Többek között úgy, hogy rendszeresen kiállításokra, illetve genetikai és klinikai egészségügyi szűrésekre viszi cicáját.)

A tenyésztők elhivatottak, minden alom létrejöttét szakmailag képesek megindokolni, a továbblépéséért dolgoznak, és kiválasztják az almok legjobban sikerült, legígéretesebb kiscicáit a tovább tenyésztésre, vagy pedig megtartják.

Szintén a tenyésztők fontos ismérve, hogy a kiscicákért felelősséget vállalnak, megosztják tapasztalataikat a kiscicák leendő gazdáival, akiket természetesen nagy körültekintéssel választanak ki.  

Tulajdonosváltozáskor pontosan átadják a szükséges tudnivalókat, felkészítik a leendő gazdákat a kölyökvállalásra és mindig készek segíteni, ha a gazda felkeresi őket.

Attól még nem lesz valaki tenyésztő, hogy törzskönyvet kér a cicáihoz, vagy hogy tenyészete van

A jelenleg Magyarországon érvényben lévő jogszabályok alapján ugyanis bárki jogosult törzskönyvet lekérni, aki regisztrál egy egyesületbe, és van egy törzskönyvvel rendelkező fajtatiszta cicája.

A tenyészállat minősítése nem feltétel, vagyis nincs olyan hatóság, ami azt ellenőrizné, hogy az állat valóban megfelel-e tenyésztési célra.

A tenyésztő továbbá nyilvánossá teszi a gazdáktól kapott felnőtt cicák képét, hiszen azok bizonyítékul szolgálhatnak a leendő tulajdonosok számára, hogy az általuk megvásárolni kívánt cica felnőtt korában is a fajtájának megfelelő küllemjegyekkel rendelkezik majd.

Amit szintén sokan nem tudnak, hogy a tenyésztés nem a tenyésztő fő jövedelemforrása, mivel a kiadások már évekkel a tenyésztés megkezdése előtt nagyobbak, mint az egy-egy alomból származó bevételek. Egy tenyésztő ráadásul folyamatosan fejleszt, mindig újabb és újabb vérvonalakba, macskákba fekteti az átmeneti bevételét.

A szaporítás ezzel szemben kizárólag haszonszerzés céljából történik, minőségi macskafajták nélkül. Ezen tevékenységnek köze sincs a nemesítéshez, hiszen az esetek többségében már a fajta sztenderdnek eleve nem megfelelő, de semmiképpen sem az alom legjobbjának választott egyedeket szaporítják.

A szaporítók macskái sokszor származási lappal sem rendelkeznek, ilyenkor a szaporító megpróbálhatja elmagyarázni a leendő gazdának, hogy ez valójában csak formalitás, a kismacska szüleinek pedig amúgy is volt ilyen papírjuk, vagy egyszerűen azt mondja, hogy még nincs nála, ezért csak későbbi időpontban tudja átadni. 

Ez azonban burkoltan azt jelenti, hogy a szaporító macskája nincs birtokában azoknak a minimális kritériumoknak, melyek szerint megfelel fajtája alapvető követeléseinek. Ilyen esetben a macska már nem nevezhető fajtatisztának, hanem „fajta jellegű" lesz. Ergo hamisítvány.  

A szaporítókat egyetlen dolog mozgatja: minél gyorsabban és minél több hasznot húzhassanak macskáikból. Nem tartják be a pihenő időt sem 2 alom között a nőstények számára, és ezzel teljesen kizsigerelik a szervezetüket. Vásárláskor ezért célszerű megkérdezni a tenyésztőt az állomány nagyságáról, illetve a kiállítási/minősítési eredményekről.

A szaporító nem sokat törődik a kiscicák felnevelésével, mindenből a legolcsóbb megoldást választja, ahogy a kiscicák szocializációja is legtöbbször teljes mértékben hiányzik. Ezzel később persze a gazdák is szembesülnek, és teljesen értetlenül állnak kedvencük agresszív viselkedése előtt, amikor más szfinxekről készült felvételeken nem ezt látták. A helyzet a későbbiekben azonban nem, vagy csak minimálisan javulhat.

Mit is jelent a felelősség?

Egy felelős gazda, mielőtt magához venne egy állatot, jól átgondolja döntését, tájékozódik a választott fajta szükségleteiről, hogy milyen környezetet/életteret, mennyi mozgást, milyen ellátást, táplálást igényel, legyen az kutya, macska, hal, madár vagy bármilyen más állatfaj.

Egy felelős gazda csak olyan állatot vesz maga mellé, akiről élete végéig gondoskodni tudForrás: 123rf.com

Divatból megvásárolni vagy befogadni egy kisállatot nem vall felelős gondolkodásra. Mindent alaposan át kell gondolni, mielőtt végleges elhatározásra jutunk, hiszen nem egy tárgyról, hanem egy érző lényről van szó, akiről hosszú éveken át gondoskodnunk kell.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy bár a kisállatok sokkal szebbé teszik az életünket, csakis akkor vegyünk magunkhoz egyet, ha képesek vagyunk viselni a nevelésével járó kötelezettségeket, terheket is.

Egy felelős gazda csak olyan állatot vesz maga mellé, akiről élete végéig gondoskodni tud és meg tudja teremteni számára a legoptimálisabb környezetet, életfeltételeket.  

Ha pedig fajtatiszta kisállatot szeretne, akkor nem olcsó internetes webshopon, esetleg aukciós portálon kezdi el a keresést, hanem megbízható tenyészetekben. Hiszen a rendszerszintű változáshoz az is kell, hogy az emberek végre felismerjék, olcsó húsnak híg a leve, és az állatok a legnagyobb elszenvedői a gyerekes hóbortjainknak.