Az állatokért, szívvel-lélekkel – interjú a Szentendrei Árvácskával
Egy fontos világnap, a Remember Me Thursday kapcsán kerestük meg a Szentendrei ÁRVÁCSKA Állatvédő Egyesületet, akik készségesen válaszoltak kérdéseinkre.
Talán te is csak Árvácskaként ismered ezt a szívünknek oly szimpatikus szervezetet, ami kicsit hosszabb néven, Szentendrei ÁRVÁCSKA Állatvédő Egyesületként alakult meg, 1997-ben, helyi állatbarátok lelkes összefogása eredményeként. Elsősorban kutyák és cicák mentését tűzték ki célul, de igyekeznek minden bajba jutott, gazdátlan házi kedvencnek segíteni – sokszor erejükön felül.
A mostani állatmenhely alapjainak letételét 2001-ben kezdték meg, és most, 20 évvel később ez a menhely már akár 150 kutya és 100-110 cica egyidejű befogadására is alkalmas.
Az elmúlt több mint két évtized alatt az egyesület gondozásában megközelítően hatezer különféle állat fordult meg, és szerencsére sokan gazdára is találtak.
Egy fontos világnap, a Remember Me Thursday kapcsán kerestük meg az ÁRVÁCSKÁT – Jámbor Anikó menhelyvezető készségesen válaszolt a kérdéseinkre.

Hogyan néz ki egy nap a menhelyen, milyen feladatok várnak rátok egy nap leforgása alatt?
Sajnos soha sem tudjuk, hogy mire jövünk be, így megtanultam, hogy itt a menhelyen nagyon tervezni nem lehet. De persze van egy napi rutinunk. Az első napirendi pont a reggeliztetés: az idősebb, beteg illetve a kölyök állatok - kutyák és cicák - reggelit kapnak. Minden nap friss ételt főzünk, szalámi, hús, zöldség és tészta kerül a fazékba, majd ezt elkészítjük az állatoknak. Ezután elkezdődik a kenneltakarítás. Három sorunk van, mindegyik soron egy-egy kolléga dolgozik. Takarítás közben az önkénteseknek adunk ki kutyusokat sétáltatni. A menhelyen is van 3 külső kifutó,ha nincs sétáltató mi oda hordjuk ki a kutyákat lemozgatni. Elkészül az ebéd, 13 órakor etetés. Utána még egy rövid takarítás, vizesedények feltöltése következik, majd 14 órakor zárunk, és megyünk haza.
Állatot befogadni mindenképp felelős döntés kell, hogy legyen. Szerinted az örökbefogadás kíván nagyobb felelősséget, vagy egy fajtatiszta kutya megvásárlása?
Mind a kettő nagy felelősséggel jár. Mindegyiknél ott vannak a kötelező dolgok. A vásárolt kutya esetében az ivartalanítás, oltások, féreghajtás, chippelés, szocializálás, azaz minden a potenciális gazda feladata. Az örökbefogadás esetén a menhelyek általában, így mi is oltva, féregtelenítve, chippelve és ivartalanítva adjuk át a kutyát. A gazda felelőssége ezután után az évente ismételt oltások, illetve rendszeres féreghajtás. A menhelyi kutyán is dolgozni kell, ha hazaviszik, nem minden esetben vagyunk tisztában a kutya múltjával. Minden helyzet, hely, mást vált ki a kutyákból. Épp valamelyik nap mesélte egy ismerősöm, hogy egy család vásárolt egy kölyök Rottweilert, és időközben megnőtt a kutyus, de nem tanították meg neki, hogy ki a falkavezér. És kis híján szét marcangolta őket a kutya, mert le mertek ülni az ágyra. Kivel tettek rosszat ezzel? Persze, hogy az eb húzta a rövidebbet az emberi felelőtlenség miatt. A kutya egy gyepmesteri telepen van. Nem lesz altatva, de szerinted mennyi esélye van ennek a kutyának újra egy boldog életre? A menhelyi kutyáknál nem áll fent ez a probléma, mert ilyen típusú kutyát csak a fajtájához értő embernek adjuk oda. Ezzel ellentétben pedig a szaporító szabadulni szeretne az alomtól. Ő ezeket nem nézi. Sajnos.
Milyen feltétellel és adminisztrációval történik nálatok az örökbeadás? Milyen feltételeknek kell a leendő gazdinak eleget tennie?
Az örökbefogadási szándékkal érkezőket körbevezetjük a menhelyen. Mindig kikérdezzük az érdeklődőt, hogy kertes házban lakik-e vagy lakásban. Mennyi ideje lenne a kutyusra/cicára? Mennyi ideig lenne egyedül az állat a lakásban? Van-e másik állat esetleg. Ha van másik kutyus akkor kérni szoktuk, hogy hozza be, hogy össze tudjuk őket próbálni. Ha nem jön ki egymással a két kutyus, akkor keresgélünk tovább. Ha megszületett a döntés, hogy kit szeretnének örökbe fogadni, akkor írunk egy örökbefogadási szerződést. Nálunk a kiválasztott kutyushoz legalább 4 alkalommal ki kell látogatni. Ha mindent rendben találunk, akkor haza is viheti a gazdi. Megkapja szerződés másolatát, illetve a kiskönyvet.

Milyen tanácsot tudnál adni az örökbefogadóknak? Mire készüljenek „lelki" oldalon, illetve a felszerelés beszerzése és a kötelező orvosi körök terén?
Minden gazdinak elmesélem a kutya előéletét. Tanácsokkal látjuk el, mik azok a dolgok, amikre az adott kutyusnál oda kell figyelni. Minden kutya más és más. Ha egy kis viselkedési zavarral küzd egy kutyus, vagy esetleg hiperaktív, mindig tanácsoljuk, hogy keressenek fel egy szakembert, aki segíteni tud nekik a szocializálásban. Elmeséljük neki, hogy a menhelyen hogyan telik egy napja a kutyusoknak. Hányszor kapott enni, mikor esedékes a következő oltás stb... A chipet minden gazdinak át kell íratnia két héten belül. Az árva kölyökkutyák és cicák ivartalanítási kötelezettséggel fogadhatóak örökbe. Kérünk mindig egy vissza igazolást, hogy megtörtént-e.
Mennyire követitek a befogadott állatok életét? Szoktak például képeket küldeni nektek a befogadó gazdik az első időszak után?
Mindig kérjük a gazdikat, hogy ha módjukban áll, akkor jelezzenek vissza egy pár sorban megfogalmazva, illetve fotóval csatolva, hogyan sikerült a kutyusnak/cicának beilleszkednie. Ezek mindig pozitívak szoktak lenni, aminek mi nagyon örülünk. Ez azt igazolja vissza nekünk, hogy jól cselekedtünk.

Van, aki heteket van nálatok, van, aki éveket, és van, aki több mint egy évtizedet. Nem nehéz neked, hogy minden állatot csak ideiglenesen szerethetsz meg, hiszen bármikor örökbe fogadhatják?
Minden kutya a gyermekem. Mint ahogy a gyermekemnek is a lehető legjobbat szeretném az életben, úgy nekik is. Mi csak egy állomás vagyunk az életükben. Ebben a dologban az a legrosszabb, amit meg kellett tanulnom, de a mai napig meghalok egy kicsit minden egyes alkalommal, amikor vissza kell utasítsam egy kutya befogadását, hogy sajnos nem tudok minden állatot megmenteni, bármennyire is szeretném. De akiket befogadok, azokra 100 százalékot fordítok, mert szükségük van rám. Nagy örömmel tölt el, amikor egy elhanyagolt, beteg kutyusból egy nagybetűs KUTYUST tudunk faragni. Ezek töltenek fel. Nagyon boldog vagyok, amikor eljön az örökbe fogadás pillanata, mert tudom, hogy révbe ért az élete, és jó helyre kerül. Örülök, mert ezáltal segíteni tudok egy másik kutyuson. Az meg végképp boldogsággal tölt el, amikor vissza is látogatnak, vagy visszajelzést kapunk egy-egy védencünkről.
Hogyan tudnak segíteni az Állatotthonnak azok, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak/szeretnének hazavinni egy állatot sem?
A legeslegnagyobb segítség számunkra az, ha ellátogatnak a menhelyre, és kiviszik a kutyusainkat sétálni, foglalkoznak velük, szeretgetik őket. Erre sajnos nekünk nagyon kevés időnk van a gondozáson kívül. Vannak kinti kifutóink ott el lehet engedni a kutyusokat és lehet velük foglalkozni. Van egy önkéntesünk, aki minden nap ellátogat hozzánk még akkor is, ha esik. Ilyenkor beül a kennelekbe a kutyusokhoz, és szárnyai alá veszi őket.
Kérlek, mutasd be egy kedvenc lakódat, hátha az olvasóink közül valaki beleszeret.
Ez nagyon nehéz, mert mindegyik kutya a kedvencem. De Bagírát választottam, ő szerelem volt első látásra. Bagíra kölyökként került be hozzánk kilenc testvérével együtt. Még kölyökként gazdihoz került, ahol sajnos egy férfi bántalmazta, ezért a mai napig tart a férfiaktól. Tudom, hogy már nem fiatal, szeptember 30-án lesz 12 éves. De nyugodt, szófogadó, imádni való kutyus. Kívánom neki, hogy közel 11 év menhelyi élet után találja meg az új otthonát. Cicabarát, más kutyákkal is jól kijön, szocializált. Első sorban hölgyek jelentkezését várjuk.

Nemrég hallottuk, hogy októberben nem lehet fekete macskát örökbefogadni, sajnos tudjuk is miért. Ezen kívül tudnál olyan érdekességet, tudnivalót mondani amit mi, laikusok nem is gondolnánk de nagyon fontos, illetve annak aki örökbefogadás előtt áll, érdemes tudnia?
Érdekes, amit mondasz - itt a menhelyen van, aki kimondottan azért jön, mert ő fekete cicát szeretne örökbefogadni. Egyébként nekem is van egy.
Amire mi a legnagyobb hangsúlyt fektetünk itt a menhelyen, az az ivartalanítás fontossága, illetve a felelős állattartás. Évente rendszeresen szervezünk ivartalanítási akciókat a lakossági tulajdonbanlévő kutyák / cicák körében. Pályázatokat szoktunk írni, hogy a civil lakosságnak segíteni tudjunk az ivartalanításban. Illetve, hogy megakadályozzuk a kolóniák szaporodását.
Tudtad? Az ÁRVÁCSKA az immár 24 éves fennállása alatt a tavalyi évben 214 állatkát tudott gazdásítani. Jámbor Anikóval és minden dolgozójukkal együtt mi is őszintén reméljük, hogy ez idén is sikerülni fog.