Mire kell számítani a kölyökkutyák oltásai során?

Ahogy arról már korábbi cikkünkben beszámoltunk, a különböző betegségek elleni védőoltások kutyák számára nem kötelezőek, de az egészségük megőrzése érdekében ajánlottak. Magyarországon csak a veszettség elleni oltás kötelező számukra, de ha kedvenced társasági életet él (azaz elviszed sétálni, kutyaiskolába... stb.), akkor legalább 8 oltást érdemes felvennie élete első évében.

Hogyan működik a védőoltás?

A védőoltások, más néven vakcinák hatása azon alapul, hogy a kórokozó vírusokat és baktériumokat erősen legyengített formában bejuttatjuk a szervezetbe, és ezáltal olyan védettséget váltunk ki, hogy a kórokozóval való későbbi találkozás során a betegség már nem tud kialakulni.

A kisállatok védőoltásban részesítése fontos állatorvosi feladat, hiszen kedvenceinknek is vannak saját, életveszélyes fertőző betegségei, mint pl. a parvovírusos bélgyulladás, a szopornyica vagy a veszettség.

Kutyák körében egyedül a veszettség elleni védőoltást teszi kötelezővé jogszabály, de a többi betegséget sem szabad félvállról venni! Ezek korszerű vakcinákkal, megfelelően elvégzett vakcinázási programmal megelőzhetők. Ha viszont nem adatjuk be a vakcinákat, az állat megfertőződik a kórokozóval, komoly szenvedést él át, és sajnos nem ritka, hogy a gondos állatorvosi kezelés ellenére is elpusztul (...és akkor még a gyógykezelés költségeiről nem is beszéltünk, amely sokszorosa az oltási díjaknak).

Számíthatok-e kiskutya oltása után oltási reakcióra?

A válasz röviden: igen. Akinek a családjában vagy ismerősei körében oltottak már be bárkit is, az tudja, hogy a védőoltások során gyakran jelentkeznek oltási reakciók:

• az oltás helye néhány napra megduzzad, kipirul, fájdalmas,
• az oltott személy belázasodik, levert, étvágytalan.

Ennek a jelenségnek nagyon egyszerű a magyarázata, ugyanis arról van szó, hogy a vakcinák beadásával szándékosan aktiváljuk a szervezet védekező rendszerét, az immunrendszert.

Hasonló tünetek előfordulnak a kutyák és macskák beoltását követően is – intenzitásuk egyedenként változó, de minden vakcinánál előfordulnak. Ezek a tünetek a vakcinák hatékonyságának jelei, és rendszerint külön kezelés nélkül elmúlnak.

Ritkán (10 000 beoltott állat közül kevesebb, mint 10 alkalommal) előfordulhat az előbbitől eltérő, túlérzékenységi (más néven anafilaxiás) reakció is, amely állatorvosi ellátást tesz szükségessé.

Összességében azonban elmondható, hogy az oltással kapcsolatos kényelmetlenség messze eltörpül a vakcinás védelem előnyeihez képest. A veszettség például gyógyíthatatlan és minden esetben halálhoz vezet emberben és állatban egyaránt, védőoltással ugyanakkor száz százalékban megelőzhető a betegség kialakulása.

Az oltási sorozatot ajánlott már 6 hetes korban megkezdeni

A szopós kölyökkutyák a szukatejjel felvesznek az anyából származó védő hatású ellenanyagokat is, amelyek az első hónapokban bizonyos fokú, folyamatosan csökkenő mértékű védelmet nyújtanak a fertőzésekkel szemben. Ezek az úgynevezett anyai ellenanyagok azonban a korán beadott vakcinák hatékonyságát csökkentik.

Ennek az anyai védelemnek az időtartama egyedenként nagyon eltérő lehet, előfordul, hogy 6 hetesen már védtelen a kölyök szopornyicával vagy a parvovírussal szemben. Ezért célszerű minél korábban, már 6 hetes kortól beadni az első oltást, és néhány hetes időközönként többször megismételni, egészen 14-16 hetes korukig. Ezt a folyamatot alap immunizálásnak nevezzük, célja a kölyökben az erős védettség kialakítása. Ezt követően az évenkénti egyetlen emlékeztető oltás már elegendő védelmet nyújt az újbóli fertőzésekkel szemben.

Az anyai ellenanyagok szintjét a kölyök vérében laboratóriumi vizsgálattal lehet mérni, és magas érték esetén elegendő később kezdeni a vakcinázási programot – nem árt tudni, hogy ennek a költségei jóval magasabbak a vakcina áránál, és a vizsgálat akár hosszabb időt is igénybe vehet.

Bizonyos kórokozókkal szemben (mint pl. a veszettség vagy a Leptospirák) csak 12 hetes kor után alakul ki megfelelő védettség, ezért is kezdődik hamarabb és tart tovább az oltási program, 14-16 hetes korig.

Amit a veszettség elleni oltásról feltétlen tudnod kell

Az ebek veszettség elleni védőoltásának beadatása és oltási könyvben történő igazolása a kutya tartójának kötelessége (164/2008. FVM rendelet). Az állattartó köteles minden három hónapos életkort elért ebet 30 napon belül veszettség ellen saját költségén magán állatorvossal beoltatni, az oltást az első oltást követően 6 hónapon belül megismételtetni, majd ezt követően a kutyát évenként veszettség ellen beoltatni. A későbbiekben az éves emlékeztető oltásokhoz már használhatók kombinált veszettség vakcinák is. A korszerű kombinált vakcinák egyidejűleg akár kilencféle kórokozóval szemben is védelmet nyújtanak.

Kérdésed merült fel a kedvenced oltásaival kapcsolatban? Kérdezd az állatorvost online!