Vészesen fogynak a verebek
A tudósok az Európai Unióban és Nagy-Britanniában őshonos 445 madárfajból 378 adatait elemezték, és arra jutottak, hogy a költőmadarak száma 1980 és 2017 között 17-19 százalékkal csökkent. A háziverebek száma csökkent leginkább: populációjuk megfeleződött.
Ha azt mondjuk, gondolj egy olyan madárra, amely szinte mindenhol jelen van, ahol csak megfordulsz, falutól a városig, akkor szinte biztosan neked is elsők közt jut eszedbe a veréb. Vagy ahogy a tudósok emlegetik az ember közelében élő kis tollas jószágokat, a házi veréb. Látszólag sokan vannak, de a szakemberek szerint lényegesen kevesebben, mint néhány évtizede.
Az utóbbi negyven évben ugyanis hatodával, mintegy 600 millióval esett vissza a házi verebek száma világszerte. Európában 247 millió példánnyal van kevesebb, mint 1980-ban - írja a kutatás eredményeiről beszámoló The Guardian cikkére hivatkozva az MTI.
És ez a fogyatkozás nem csak a verebekre jellemző. A csökkenő populációjú madarak között van mások mellett a sárga billegető, amelyből 97 millióval, a seregély, amelyből 75 millióval és a pacsirta, amelyből 68 millió példánnyal lett kevesebb a kontinensen.
Megfeleződött a házi verebek populációja
A brit Királyi Madárvédő Társaság (RSPB), a BirdLife International és a Cseh Ornitológiai Társaság tudósai az Európai Unióban és Nagy-Britanniában őshonos 445 madárfajból 378 adatait elemezték. Eredményeik szerint a költőmadarak egyedszáma 1980 és 2017 között 17-19 százalékkal csökkent. Különösen azoknak a madárfajoknak a populációja esett vissza, amelyek a mezőgazdasági területekkel vannak kapcsolatban.
A háziverebek létszáma csökkent a leginkább: populációjuk megfeleződött. Míg közeli rokonuk, a mezei veréb populációja 30 millióval lett kevesebb.
Mi lehet ennek az oka?
Mindkét faj létszámának visszaesésében szerepet játszott a mezőgazdasági területek megváltozott művelése, de a háziverebek sok városból is eltűntek valamiért. Az okokat egyelőre nem tudják, de szerepe lehet a szűkös táplálékforrásoknak, valamint a madarakat sújtó betegségeknek.
Tanulmányunk a kihalás valódi veszélye miatt fúj riadót - hangsúlyozta Fiona Burns, a kutatás vezetője, az RSPB tudósa.
Burns szerint a társadalomnak együtt kell kezelnie a természet és a klíma válságát természetbarát földműveléssel, a fajok védelmével, fenntartható erdő és halgazdálkodással, valamint a védett területek hálózatának gyors növelésével.
Egy idén májusban megjelent ausztrál tanulmány szerint több mint 50 milliárd madár él vadon a világon, ebből 1,6 milliárdot tesz ki a háziveréb-populáció.
További három madárfaj, a seregély, a füsti fecske és a gyűrűscsőrű sirály szintén egymilliárd fölötti populációval rendelkezik.
A legtöbb madárfaj azonban ritka, körülbelül minden tizedik faj 5 ezer egyednél kevesebbet számlál.
203 faj populációja gyarapodott
A kutatásból az is kiderült, hogy miközben 900 millió madárral csökkent a teljes populáció, a megvizsgált 378 fajból 203 létszáma nőtt.
A 340 millió példányos növekedés 66 százaléka nyolc madárfajtól eredt, ezek a barátposzáta, a csilpcsalpfüzike, a feketerigó, az ökörszem, az aranypinty, a vörösbegy, az erdei galamb és a kék cinege madárfajtól.
A tanulmány szerint tizenegy ragadozómadárfaj - köztük a vándorsólyom, a rétisas és az ölyv - populációlétszáma 1980 óta több mint duplájára nőtt, bár ezek egyébként elég ritka madarak, számuk alacsony volt.
A kutatók úgy vélik, ezek a fajok a madárvédelemnek, a káros növényvédő szerek visszaszorulásának és a fajrehabilitációs programoknak köszönhetően szaporodhattak el.
Az európai madárpopuláció csökkenésének mértéke és az eltűnő madárfajok típusai hasonlóak az észak-amerikai tapasztalatokhoz, ahol 1970 óta 3 milliárd madár tűnt el - állapították meg a kutatók.