9 dolog + 1 hír, amit talán még nem hallottál a tengeri teknősökről

A Zöldfoki-szigetek az álcserepesteknősök (Caretta caretta) harmadik legnagyobb fészekrakó helye Florida és Omán után. Csakhogy egyedszámuk olyannyira megnőtt az elmúlt években, hogy a kutatók szerint lehet, hogy mostanra ez a legnagyobb fészekrakó hely – írja a The Guardian.

Az ember azt hinné, hogy a teknősök szaporádása elsősorban annak köszönhető, hogy a koronavírus-járvány hatására elrendelt utazási korlátozások nyugodtabb életkörülményeket teremtettek számukra, ám a szakemberek szerint ez valójában a helyi fajmegőrzési intézkedések eredménye.

20 éve indult az első fajmegőrzési program a Zöld-foki-szigeteken

Ezt Albert Taxonera, a helyi biodiverzitási projekt alapítója és társigazgatója nyilatkozta a The Guardiannek. A tojásból kikelt kisteknős súlya ugyanis mindössze 20 gramm, és legalább 20 évbe telik, mire eléri felnőttkori méretét.

A helyi természetvédők több száz kilométernyi tengerpart felügyeletéért felelősek a fészkelőszezonban: ilyenkor megmérik a teknősöket, nyomkövetővel látják el őket, és segítik biztonságos visszatérésüket a tengerbe. A Zöldfoki-szigeteken 2018 óta büntetés jár a tengeri teknősök levadászásért, elfogyasztásáért, illetve a velük való kereskedelemért.

Másutt is hasonló jelenség zajlik

Az elmúlt időszakban Indiában és az Egyesült Államokban nőtt a fészekrakó teknősök egyedszáma. Rod Mast, a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) tengeriteknős-csoportjának társelnöke szerint a harminc évvel ezelőtti helyzethez képest ma több száz tengeriteknős-fajmegőrző program működik világszerte.

Érdekesség, hogy a teknősök egyedszámát a fajmegőrző programok mellett az óceánok „termékenysége" növeli. Ha ugyanis egy adott évben elég magas az óceán tápanyagsűrűsége, akkor a teknősöknek több energiájuk lesz a fészekrakáshoz. A másik lehetséges ok pedig az, hogy világszerte csökkent a cápák száma, így kevesebb teknősből lett préda.

A cápák mellett persze számos egyéb veszély fenyegeti a tengeri teknősféléket: több fajuk és alfajuk, így például a kérgesteknősök is a kihalás szélén állnak az IUCN listája szerint, míg a közönséges cserepesteknős már szinte teljesen kihaltnak számít. A kutatók ennek legfőbb oka a halászhálók használatában és a műanyagszennyezésben látják.

9 dolog, amit biztosan nem tudtál a tengeri teknősről

A medúza az egyik kedvenc csemegéjük: a kérgesteknős és a közönséges cserepesteknős táplálékába a medúzák is beletartoznak, természetesen szabályozva ezzel a medúzapopulációt. Sajnos pontosan emiatt fullad meg rengeteg teknős műanyagzacskók miatt, mert az óceánok mélyén lebegő szemetet könnyen összekeverik kedvenc ételükkel.

A tenger fűnyírói: a közönséges levesteknőst az óceánok fűnyírójának is nevezik, mivel a kizárólag növényi étrenden élő teknősfaj lelegeli a hínárt, így az nem nő túl nagyra és nem okoz kárt a többi élőlénynek.

Nem tudják úgy behúzni a fejüket a páncélba, mint az édesvízi teknősök: a tengeri teknősök testefelépítéséből adódóan nem tudják teljesen behúzni nyakukat és fejüketa a páncélba. Mivel ezek az állatok életük nagy részét a vízben töltik, ahol nem nem fenyegetik őket a ragadozók, plusz a vízben elég fürén és kecsesen mozognak ahhoz, hogy ne is kelljen behúzniuk a fejüket. Csakhogy a szárazföldön épp ez teszi őket kiszolgáltatottabbá fészekrakás közben.

Becslések szerint a tengeri teknősök körülbelül 110 éve jelentek meg először a FöldönForrás: 123rf.com

A hőmérséklet függvénye a kisteknősök neme: általánosságban az a jellemző, hogy ha a fészek hőmérséklete melegebb, akkor több lesz a nőstény, ha pedig alacsonyabb hőmérsékletű, akkor hím. A kutatók szerint a klímaváltozás hatására drasztikusan felborulhat a teknőspopuláció, hiszen ha a felmelegedés miatt több nőstény teknős születik, akkor gondok lesznek az utánpótlással.

Nagyon régóta élnek a Földön: becslések szerint a tengeri teknősök körülbelül 110 éve jelentek meg először a Földön, vagyis túlélték a dinoszauruszokat.

Akár 100 évig is élhetnek: és durván ennyi tojást is raknak egyetlen alkalommal.

Veszélyt jelentenek rájuk a kutyák: jogosan kérdezheted, hogy mi köze az ember legjobb barátjának egy tengeri élőlényhez. Nos közvetlenül talán semmi, de a kutya előszeretettel ássa ki a teknősfészket, és falja fel a tojásokat.

Kiváló irányérzékük van: a tengeri teknősök érzékelik a Föld mágneses erejét, amely segíti őket a tájékozódásban. Ezt kutatók derítették ki laboratóriumi körülmények között - ahol imitálták a mágneses erőt -, mert kíváncsiak voltak, hogy a nőstények hogyan találnak vissza arra a helyre, ahol egykor ők is kikeltek, és aztán lerakják saját tojásaikat.