10 állatkölyök, hogy jobb kedved legyen: Aprók és hihetetlenül édesek

Az állatkölykök nem véletlenül olyan népszerűek az emberek körében: egyrészt a cukiságfaktorunk azonnal kiakad egy állatbébi láttán, plusz a legtöbben csak arra vágyunk, hogy megsimogathassuk őket. Bár simire nem vihetjük őket az otthonodba, összeállításunkban te is gyönyörködhetsz bennük, és elűzheted a búskomorságod a szürke őszi napokon.

Nem számít, milyen a hajunk, vagy hogy életünk éppen melyik szakaszát éljük, a szüleink számára mindig mi leszünk a legjobb gyerekek. (Most tekintsünk el attól a milliónyi helyzettől, amikor szülő és gyerek egymás agyára megy.) 

Na de ez a cikk most nem az emberekről szól, hanem egy tucat tündéri állatkölyökről, akik egy szép napon pont akkorák lesznek, mint a mamájuk és a papájuk. 

Cuki fotók állatkölykökről

Tény és való, hogy a kölykök roppant édesek, ugyanakkor az emberben számos kérdés felmerülhet velük kapcsolatban: vajon az újszülött sünöknek is vannak már tüskéi? A bébigorilla tényleg olyan, akár egy igazi csecsemő? A lajhárok gyerekként is lassúak?

Ez a téma a Bored Panda munkatársait is foglalkoztatta, ezért összegyűjtöttek pár fotót azok megválaszolására.

A világon minden évben elérkezik a madárfiókák, őzgidák és más állatkölykök időszaka. Az elsődleges mód, ahogyan az állatok növekednek az a sejtek fejlődésén keresztül történik.

Valahányszor az állatvilág képviselői táplálkoznak, a szervezetük pontosan tudja, hogyan bontsa le a bevitt tápabyagot úgy, hogy az energiát is biztosítson, illetve garantálja a sejtnövekedést a mitózis nevű folyamat segítségével.

A biológiában a mitózis azt a folyamatot jelenti, mely során a sejt két egyenlő utódsejtbe választja megkettőződött genomját. Általában ezt citokinézis követi, amely a citoplazmát és a sejtmembránt is kettéosztja.

Az eredmény: két azonos utódsejt, közel azonos organellum elosztással. A mitózis és citokinézis összefoglaló neve a sejtciklusban a mitotikus (M) fázis. Az így keletkező új sejtek méretek megegyezi a korábbiakéval, illetve a később kifejlődő sejtekével is. Azért, hogy szervezetükben minél több sejt növekedhessen, az állatok sejtjei kettéosztódnak.

A folyamat igencsak összetett, mivel az anyasejtnek új organellákat kell előállítania minden keletkező leánysejthez. Ezután a lehető legpontosabban kell lemásolnia a genetikai kódot, és a genetikai kód mindkét példányát át kell vinnie a leánysejtek magjába. Ezt a folyamatot nevezik a tudományban mitózisnak.

A mitózis folyamata azonban rendkívül energiaigényes, amit az állat csak elegendő élelemből tud visszanyerni. Az állatok által elfogyasztott táplálékot ezután a sejtek számára hasznosítható energiává alakítják, vagy felhasználhatják új sejtek felépítésére, amelyek szöveteket képeznek, mint például a bőr és az izom.

A növekedés folyamata magában foglalja az étel elfogyasztását, az élelmiszer lebontását az emésztés révén, a tápanyagok felszívását az élelmiszerből és a szövetek építését. A szervezet növekedési üteme közvetlenül befolyásolja az adott élőlény környezethez való alkalmazkodási képességét. Na de ennyit a biológiáról.

Bár az állatok minden életszakaszban nagyon szerethetőek, talán kölyökkorukban a legaranyosabbak, hiszen ekkor nemcsak külsejük, hanem viselkedésük is azt sugallja, hogy még csak most kezdik felfedezni a világot, mindenre rácsodálkoznak, és ez az, ami igazán bájossá teszi őket.