Miért pont a fejük tetején van a cetfélék orrnyílása?
A cetfélék (közéjük tartoznak a bálnák és delfinek) a fejük tetején lévő orrnyíláson át lélegeznek, a légcsövük pedig egy speciális útvonalon kapcsolódik a nyíláshoz.
Valahányszor az állat a felszínre emelkedik, hatalmas erővel kipréseli az elhasznált levegőt, ami gyakran párakiválást okoz, emiatt lehetséges az, hogy a cetfélék messziről is jól láthatók. Érdekesség, hogy egyes fajok mindössze egy, míg mások két orrnyílással rendelkeznek.
Miért pont a fejük tetején van a cetfélék orrnyílása?
A még embrió állapotban lévő cetfélék még az orruk hegyén viselik a légnyílásukat, a légutak pedig párhuzamosan haladnak a szájpadlással, pont mint a többi emlősnél. Születésük pillanatára azonban az orrnyílás átkerül a fejük búbjára, valamint átrendeződik a légutak helyzete is.
Rachel Roston, a Washingtoni Egyetem kutatója szerint az a fajta légút-átalakulás, ami a cetfélék egyedfejlődése során végbemegy, teljesen egyedi az állatvilágban.
Roston és egy, a Duke Egyetemen oktató professzor közös megfigyeléseik során rájöttek, miként fejlődik és alakul át a cetek légútja: tanulmányukhoz a pettyes delfin embrióinak múzeumi példányait vizsgálták CT-vel, majd összehasonlították egy szinténi múzeumi barázdásbálna embriójával.
Különleges fejlődési folyamaton mennek keresztül a cetfélék
Louise Roth, a kutatás társszerzője szerint felfedezték, hogy az állatok növekedése három olyan fő szakaszban zajlik (főként) a fejükön, amelyek magyarázatot adnak a légutak állásának és helyének átalakulására.
Elsőként elválik egymástól az orrnyíláshoz vezető út és a szájpadlás, majd amíg az orr tovább növekszik, az orrnyílás helyben marad, ezáltal egyre távolabb kerül az orrhegytől; a harmadik, egyben befejező szakaszban pedig az állat feje felveszi a végleges pozícióját.
Ez azt is jelenti, hogy számos változás nem az orrnyílás helyén, hanem a fej, a koponya többi részén zajlik inkább.
Mi a helyzet a barázdásbálnával?
A barázdásbálna esetén hasonló a helyzet, annyi különbséggel, hogy a bálna fejének másik részét érinti az átalakulás. Furcsa módon mindkét esetben, ugyan eltérő úton került a fejtetőre az orrnyílás, mégis az agykoponya is átalakult a folyamatban.
A cetfélékmintegy 50 millió évvel ezelőtt egy szárazföldi, a párosujjú patások közé tartozó fajból alakultak ki, evolúciójuk során pedig az orrnyílás egyre inkább a fejtetőre került.
A jelenleg vizsgált fajok szintén a cetfélék közé tartoznak. A delfin a fogascetek közé,, a barázdásbálna pedig a sziláscetek közé. Csoportjaik 30 millió éve kerültek külön evolúciós utra a kutatók szerint. Hozzátették: rendkívül hasznos lenne, ha mindkét csoportból több fajt is megvizsgálhatnának.