Ismét megjelenhetnek a bolygón a gyapjas mamutok?

Az nem újdonság, hogy a technológia sokmindenre lehetőséget teremt és teremtett már az emberiség története során, ettől függetlenül mégis hidegrázós élmény olyasmit hallani, hogy ennek köszönhetően hamarosan talán olyan élőlényekkel találkozhatunk, amik sok ezer évvel ezelőtt kihaltak.

Visszatérhetnek a gyapjas mamutok

Az ötlettel egy mostanában alapított biotudományi nagyvállalat, a Colossal rukkolt elő. A Colossal és a Harvard Egyetem genetikusai, akikkel közösen vágnának bele minden idők egyik - és kétségkívül - a legbizarabb, 15 millió dolláros projektjébe, és egy új technológiával feltámasztanák a gyapjas mamutot. A Colossal vállalása nem kisebb, minthogy egy saját ökoszisztéma-helyreállító akció keretében a kihalt emlőst visszatelepítsék a sarkvidéki tundrára.

Az utolsó gyapjas mamutok nagyjából 4 ezer éve tűntek el a FöldrőlForrás: 123rf.com

Ben Lamm, a Colossal vezérigazgatója és társalapítója szerint az emberiség csak most jutott el arra a pontra, hogy maradéktalanul kihasználja a technológia előnyeit, és kipusztult állatok visszahozásával rekonstruálja az élővilágot, hozzájárulva ezzel a Föld gyógyulásához. Hozzátette: a megoldással a gyapjas mamutot feltámasztása mellett más, súlyosan veszélyeztetett fajokon is segíthetnek.

A gyapjas mamut és az ember hosszú-hosszú éveken át osztozott környezetén, arról nem beszélve, hogy ezek a gigászi emlősök nagyon fontos zsákmányállatai voltak az egykori vadászoknak. Az utolsó példányok nagyjából 4 ezer éve tűntek el, az évek során pedig a kutatók a jó minőségű maradványokból megpróbálták szekvenálni a faj DNS-ét.

A vállalat és a Harvard Egyetem munkatársai a gyapjas mamutok maradványaiból 'megmentett' DNS-szekvenkciákat beültetnék ázsiai elefántokba, létrehozva így egy új hibrid fajt. A cég szerint a két állat genetikája 99,6 százalékban azonos.  

George Church, a cég társalapítója és a Harvard Egyetem genetikusa olyan úttörő technológiákkal próbál feléleszteni kihalt fajokat, mint például a CRISPR módszer. A szakértő szerint a technológia számos, illetve nagyon jelentős természetvédelmi és egyéb lehetőségeket teremt.