11 dolog, amit eddig biztosan nem tudtál a macskabajuszról

Számos állatnak büszkélkedhet 'arcszőrzettel', sőt az orángutánoké például olyan helyeken nő, mint a férfiaké: az állon és az arcon, míg a kecskéké kizárólag az állukon. És akkor térjünk rá cikkünk főszereplőjére, a macskákra, akiknek szintén az arcunkon nő a bajszuk, ahogy a bársonytalpúak szemöldöke is sok esetben úgy néz ki, mintha a bajszuk lenne.

De belegondoltál már, hogy a macskabajusz sokkal fontosabb célt szolgál annál, minthogy cukibbá teszi kedvenced? Ha nem, akkor az alábbi információk bizonyára számodra is újdonságot jelentenek.

A bajusz színe megváltozhat

A macskák bajsza koruk előrehaladtával változik. Egy fiatal vagy kölyök cica bajsza többnyire fehér, ami - akárcsak az emberi haj - idővel sötétebbé, de akár teljesen szürkévé is válhat. Míg egy koromfekete macskának adott esetben a bajsza is lehet fekete. Ha pedig a cicának kölyökkorában sötét színű a bajsza, akkor ez később valószínűleg halványodni fog. 

A bajszok csíkozottak lehetnek

Az agouti-jelzőfehérje (ASIP) gén, más néven agouti gén felelős a macskabajusz színéért. Az ASIP gén miatt lehetséges továbbá az is, hogy bizonyos macskák bundáján csíkok jelennek meg.

A többféle színű macskák, mint mondjuk a cirmosok vagy az abesszinok mintázata ugyancsak ennek a génnek köszönhető, merthogy az képes gyorsítani, illetve lassítani a pigmentációt.  

A pigmentáció azonban úgymond meg is törhet a bajszon, amitől az csíkozottnak látszik. Sőt, az is lehetséges, hogy egy macskának egyszerre legyen fehér és fekete bajsza.

A makcsabajusz szuperérzékeny

A bajusz sokkal többet jelent a klasszikus szőrzetnél, és nem csupán azért mert erősebb, mélyebben gyökerező és több idegvégződést tartalmaz: a macskabajusz rendkívül érzékeny, valamint segítségével a macska sötétben jobban tájékozódik. (Ez az úgynevezett tapintószőr, ami segítséget nyújt az állatnak érzékelésnél és tájékozódásnál.)

A bajusz két felső sora az alsó két sortól függetlenül mozgatható, így alaposabb vizsgálódást tesz lehetővé. A tapintószőrök a normál szőrszálaknál kétszer vastagabbak, gyökerük pedig háromszor mélyebben ágyazódik a bőrbe.

Mivel alsó végüknél számos idegvégződés található, a macska rendkívül kifinomultan képes velük érzékelni a légmozgásokat, a légnyomást és az érintést. A bajusz segítségével a tárgyak körüli légörvények és egyéb apró légáramlatok is érzékelhetők, így a macska észlelheti velük a közeli tárgyakat; elhelyezkedésük, méretük és formájuk anélkül is a tudomására jut, hogy látná vagy megérintené őket.

A bajusz mérete megegyezik a macska szélességével

A természet nem véletlenül alakította így a dolgokat, ennek ugyanis vadászatnál veszi hasznát a macska: ha a zsákmányállat beszalad mondjuk egy csatornába vagy üregbe, akkor a cica a bajsza segítségével dönti el, hogy megéri-e utánameni. Amennyiben a bajusz súrolja az üreg oldalát, a macska egészen biztosan nem kockáztat, mivel tudja, hogy a teste nem férne el.

A bajusz a macska kedélyállapotáról is árulkodik

Ha egy kicsit jobban odafigyelsz a bajusz mozgására, akkor sokat megtudhatsz kedvenced kedélyállapotáról, mivel a tapintószőrök az állat hangulatát is kifejezhetik. Ha a szőrszálak előrefelé mutatnak az kíváncsiságról és barátságos viselkedésről árulkodik, ezzel szemben mikor az arcra simulnak, az védekező magatartást vagy agresszivitást jelez.

A macskabajuszt tilos levágni

Ahogy fentebb írtuk, a macskák tapintásra, érzékelésre használják a bajszukat, mindez pedig segíti őket a sötétben való tájékozódásban, emellett az egyensúlyozásban is szerepe van.

Vagyis a tapintószőrszálak miatt tilos levágni a macskabajuszt.

A macskabajusz segít talpra esni

A macskák bajsza összeköttetésben áll a propriocepció nevű, érzékelésért felelős szervvel. Maga a propriocepció a különböző testrészek és az ízületek helyzetének érzékelését jelenti, amibe egyaránt beletartozik a tudatos és az akarattól független érzékelés.

Ha például egy lábra állsz, akkor megtapasztalhatod, hogy a bokád körüli izmok (vagy mezítláb állva a lábfejed izmai is) pillanatról pillanatra megfeszülnek és ellazulnak annak érdekében, hogy megtartsák az egyensúlyodat. Mindez azonban automatikusan működik akkor is, ha nem figyelsz oda rá.

Ha például egy erdei földúton vagy egy köves talajon sétálsz, a proprioceptív reflexeid gondoskodnak arról, hogy ne ess el akkor sem, ha közben az előtted lévő útra figyelsz, és már a kettővel későbbi lépésedet tervezed öntudatlanul. Ez a működési mechanizmus a macskáknál is tetten érhető, őket többek között abban segíti, hogy talpra essenek.

A bajusz elfoglalja a macska agyának 40 százalékát

A macskák érzékszervi információik nagy részét látás helyett érintés és hallás útján szerzik: a macska agyának közel 40 százaléka emiatt olyan területeket térképez fel, amelyek a bajusz helyzetével kapcsolatosak. Minden egyes bajusz úgymond leképeződik az agy egy bizonyos pontján, ami rendkívül fontos részét képezi a macska anatómiájának.

A bajusz visszanő

Sokan bepánikolnak, amikor észreveszik, kihullott egy szál bajusz a cica orra mellől. Szerencsére ez egy teljesen természetes folyamat, és mindig nő helyette új. A bajusz és a többi tapintó szőr azonban soha nem egyszerre hullik ki, ezért sem szabad azokat teljes egészében levágni. 

Az angolok találták ki a bajusz elnevezést

A "whisker", vagyis bajusz szó a középkori Angliában elterjedt "wisker" szóból ered, és körülbelül az 1600-as években keletkezhetett. Az emberek akkor ezt a szót használták lényegében mindenre, amivel söpörni lehetett, és mivel a seprű szerkezete emlékeztette őket a macskabajuszra, így hát elnevezték róla.

Bajusz nem csak az arcon nőhet

Ahogy már említettük, a macskák tapintásra, érzékelésre használják a bajszukat, ami ezáltal segíti őket a sötétben való tájékozódásban, és az egyensúlyozásban is szerepe van. Amíg pedig az új szálak ki nem nőnek, ezek a funkciók nem működnek. Ugyan ilyen okok miatt tilos a lábuk végéről is levágni a szőrt, mert ott is vannak tapintószőrszálaik. Még ha túl hosszúnak is látod a szálakat, akkor se piszkáld, és kíméld meg kedvencedet a félelemben, stresszesen töltött napoktól.